2009. október 10., szombat

8. Az Abgar-dinasztia királylistája

A független Oszrhoéné-t uraló rejtélyes uralkodódinasztiáról csak kevés adatunk maradt fenn. Ezen adatok legtöbbje legendákból és megalapozatlan irodalmi fikciókból származik, tehát a legjobb esetben is kétes történelmi értékű. Ám ugyan mivé lenne a történelemtudomány, ha mindig csak a bizonyítható adatokat fogadnánk el hitelesnek, és az izgalmasabb pletykákkal, legendákkal nem törődnénk!
Az Edesszai fejedelmek — akiket, mint ahogy említettem már, a görög források toparchosként emlegettek, amit szó szerint „helybéli fejedelem”-ként fordíthatunk — legtöbbjének életéről a nevükön kívül szinte semmi részletet nem ismerünk. A nevüket és a sorrendjüket is leginkább egy a Vatikáni Könyvtárban őrzött páratlan, szír nyelven írt kódexből ismerjük, amit a könyvtárosok — mellesleg tévesen — Tell-Mahrei Dionüsziosz (Dénes) IX. században írt Világkrónikájának egyetlen fennmaradt másolataként vettek lajstromba. (Vat. Syr. 162) Ehhez a mindmáig lefordítatlanul őrzött, a valóságban még 775-ben írt, tehát jóval korábban készült kéziratos kódexhez csatolta az ismeretlen másoló azt a függeléket, ami felsorolja az Abgar-dinasztia uralkodóit. A kódexen kívül egyedül a helyben vert pénzérmék és a kiásott régészeti emlékek felirataira támaszkodhatunk. Ezen feliratok közül a legfontosabb az edesszai fellegvár, az úgynevezett Nimród-erőd közepén álló két monumentális oszlop, a Nimród-oszlopok, amik közül az egyikre görög nyelven, a másikra szír-arámi nyelven van felvésve az Abgar-, vagy Abgaros-dinasztia vélt vagy valós uralkodóinak neve. Ezek a következők:

Név: Uralkodott:
Nimród, a legendás ősatya Mitikus kor
Arju bar Havju (Aryu, „Oroszlán, a Kígyó fia”) Kr. e. 132-127
Abdu bar Maz’ur (Mazur fia) Kr. e. 127-120
Fradasht Bar Gebaru (Phradhasht, Gebar’u fia; esetleg Fardasht) Kr. e. 120-115
I. Bakru, bar Fradasht (Phradhasht fia) Kr. e. 115-112
II. Bakru bar Bakru (Barbakrész) Kr. e. 112-94
I. Ma’nu ellenkirály Kr. e. 94
II Bakru továbbra is fejedelemnek tekinti magát Kr. e. 94-92
I. Abgar Pika (Fiqu?) Kr. e. 94 (a gyakorlatban 92)-68
II. Abgar /Ariaramnész (Ariamnész) Mazzara/ bar Abgar Kr. e. 68-53
Interregnum Kr. e. 53-52
II. Ma’nu Aloho Kr. e. 52-34
Paquri (Pakor) Kr. e. 34-29
III. Abgar Kr. e 29-26
IV. Abgar Sumaqa („a Vörös”) Kr. e. 26-23
III. Ma’nu Saphlul Kr. e. 23-4
V. Abgar Ukkama bar Manu (Uchama, „a Fekete”, III. Ma’nu fia) Kr. e. 4 - Kr. sz. 7
IV. Ma’nu bar Ma’nu Kr. u. 7-13
V. Fekete Abgar ismét trónra kerül Kr. u. 13-50 (9-46?)
V. Ma’nu bar Abgar Kr. u. 50-57
VI. Ma’nu bar Abgar Kr. u. 57-71
VI. Abgar bar Ma’nu Kr. u. 71-91
Interregnum (valójában Sanatruk, Adiabene és Arménia királya ragadta kezébe a hatalmat) Kr. u. 91-109
VII. Abgar bar Ezad Kr. u. 109-116
Interregnum (első római hódítás) Kr. u. 116-118
Jalud és Fratamaszpat (Yalur és Pharthmaspat) Kr. u. 117/8-122
Fratamaszpat (Frantszafat) egyedül uralkodik tovább Kr. u. 122-123
VII. Ma’nu bar Ezad Kr. u. 123-139
VIII. Ma’nu (VII. Ma’nu fia) Philoromaios Kr. u. 139-163
Wá’el bar Sahru („a Hold gyermeke”) párthus klienskirály Kr. u. 163-165
VIII. Ma’nu római segítséggel visszaszerzi a hatalmat Kr. u. 165-177
Lucius Aelius Aurelius Septimus VIII. Abgár (Rabo, a „Nagy”, VIII. Ma’nű fia) Kr. u. 177-212
Severius IX. Abgar bar Abgar Kr. u. 212-214
Edessza római kolónia lett Kr. u. 214. január
Osrhoenét római provinciának nyilvánították Kr. u. 216
Antonius IX. Ma’nu bar Abgar Kr. u. 214-240
X. Abgar Phrahates (Frahad, netán Fahrat bar Ma’nű) Kr. u. 240-242

Innentől kezdve az Abgar-dinasztia további sorsa ismeretlen, csak a római tisztviselőket ismerjük 242-től.
De legalább egy Abgar bábkirály még 244-ig trónon maradt, bár nevét nem ismerjük.
Kr. u. 359 — A Flavius Iulius Constantius, vagyis II. Konstantius-féle Szeleukiai zsinat elítéli Abgar püspököt – örmény egyházfőknél látjuk, hogy az adott térség püspökei gyakran a helyi uralkodócsalád tagjaiból kerültek ki, egész nemesi dinasztiák szakosodtak az egyházi pályára.
C. bar Savmó, a Kr. sz. 1087-es edesszai népfelkelés vezetője szintén Abgar-származéknak vallotta magát, bár ez inkább fiktív ősiségnek tűnhet, semmint valós ténynek.

Nincsenek megjegyzések: